Oszkározok, és nagyon jó! Mindig érdekes emberekkel találkozom, jókat beszélgetünk. Persze szóba szokott kerülni, hogy miért is megyek Bp.-re, és mondom, hogy sportot tanulni. És innentől pár percig a beszélgetés szinte mindig ugyanaz. Jaj, nekem is kellene már mozognom/olyan jó lenne/ régen sportoltam hiányzik/ hú, akkor arra tudsz mondani valamit, hogy.... És a következő mondat: nincs időm, mert a munka/ a gyerek/a munka/ a lustaság/ a munka, ja meg a meló és a munka. Kedvesem, ha tudod, hogy jó lenne, ha hiányzik, ha tisztában vagy vele, hogy hosszú távon ezzel teszel jót magadnak, akkor csak egy kérdést engedj meg: Azért keresed a pénzt, hogy később ki tudd fizetni az orvost és a gyógyszereket? Mert ha igen, akkor tök jó, a tettek hajtanak a cél felé! De ha nem, akkor kérlek, ha jól esik, ha hiányzik, ha kéne..... akkor csináld! Legyen minőségi életed, de legalább ne a " mi lenne ha", meg " jó volna ha" határozzon meg! Kezdd el, csináld, próbáld ki, ne hiá...
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.... Sokat gondolkodom futás, edzés közben, nagyon jókat is szoktam magamon kuncogni, milyen lenne kívülről látni, melyik jó zene illene a következő kilométerek alá stb... Ilyenkor nem tudom megörökíteni a gondolatokat, de utána nagyon jól tud esni.