Ugrás a fő tartalomra

Ragadd meg, ami múlandó...

Egy tekerés története

Szombaton délután, Siófok-Balatonkenese

20 km, magaspart. Épp csak indul a túra, bemelegítés, ráhangolódás, hogy igen, ez már az! A Balaton. Amiben sosem lehet csalódni, mert bármi is történjen, ránézel, és megnyugszol. Este dübörög valami disco hajó, valahol távol a Strandfeszt egyenletes moraja... érdekes kontrasztot ad Tabáni István Fényév távolságával. Azt közelebb érzem. Már látni a Göncölt...
Aztán este lett és reggel, második nap.
6-os ébresztő, napkelte a magasparton, lassú nézelődő, ismerkedő futás. Meseszép! És indulás, és Balatonfüred, ahol volt VB, most van bontás, nem sok időzés, aztán Tihany! Ami szép, szebb, a legszebb! És suhanás le, és Badacsony. Mediterrán terasz, és vihar, villám, szél. Egy másik arc.
Aztán este lett és reggel, harmadik nap.
Napkeltére kerítés mászáson át vezető út. Megéri. Akkor bukkan ki, mikor a stég végére érek. Ma nekem kelt fel. Aztan fel, feljebb, vár a Badacsony, és magasból szép, és tanúk a hegyek.
Aztán két kerék és Szigliget. Mindent lehet látni, amit érdemes. Magasan, messzire, repülve, pedig lábam még a földön. Éppencsak. Aztán tovább, tovább sebesen, lassan, s a Badacsony már szemben. Kacsák, hattyúk, és ahogy jött, úgy ment. Egy vörös, izzó gömb.
És este lett és reggel, negyedik nap.
Fonyódon a kilátók 10-kor nyitnak, kettőt is megnéztem, egyik sem hamarabb. Itt alig kel, megelőztem a stégen, jógával 'napüdvözöltem'. Aztán indulás. Mindenhol építenek, csudakocka exkluzív házikók. Nem is tudom hol vagyok, bárhol lehetnék. Zamárdiban még bontanak. Attól szépül a táj. Siófok hosszú, csendes. Ennyire még nem is láttam annak. Túl hamar értünk ide. Pedig csak egy kör volt.


A nyár tartja magát, de már nem éget a nap. A szél az őszt hozza, a fák levelei sárgulnak, az út mellett szilva és körte, lassan szőlő. A lángososnál már csak egy ember veszi fel a rendelést és süti, amit kell, már nincs kukorica, vattacukor, az üzletek zárnak, nyitás 2018. május. Addigra felépülnek az új egyedi sorházak minden településen...

Bár maradna ilyen... mert ami itt fogant, az múlhatatlan...

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brutálkodás 7.0

Történt egyszer, hogy képet láttam egy saras emberről. Majd teltek a hónapok, futni kezdtem, és én is sarassá váltam. Idén ez ötödjére esett meg. A Brutálfutás mindig az év leginkább várt eseménye számomra. Év végén nőttön-nő a feszültség, idén ez fokozottan igaz volt. Reggel állásinterjú, 3 és fél órán keresztül, utána spuri apáékkal Nyáregyházára. A levezetendő feszültség tehát megvolt, arra az első 150 méteren jöttem rá, hogy nagyobb is mint kellene. Érkezés után találkoztunk Esztivel, immár hagyományos a közös futás. Apukámnál a kürt szintén hagyományos hangos darab. A rajt előtt szól a Hell bell, tényleg ezt vártam már mióta! Aztán kürt, cipő fel, 3 bogáncs rögtön utat tör. És futás! Nyilván addig szarakodok a cipővel, hogy mindenki elmegy, de viszonylag hamar utolérem a népet. A pulzusom már most az egekben, de átveszem a vezetést a nőknél. És jön az első akadály, a sár a dzsuva! Itthon vagyok. De valami nem kerek. A pulzus nem csökken, fáj, szúr, azért meg...
Megjegyzés küldése
További információk

UB-n innen ultrán túl

Nem. Naná, hogy nem tudtam megállni, hogy lemenjek a Balatonhoz. Gondolkodtam rajta, hogy is legyen, és aki ismer, az már borítékolta is, hogy úgyis megyek, de a szervezést csak csütörtökön este kezdtem. Telefon Annamarinak; jössz holnap a Balatonhoz? Jövök, de vissza kell érnem szombat 3-ra Pestre. Szuper! Legalább lesz kontroll, hogy ne menjek többet, mint amit kellene. Mert az már hetekkel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy ez most nem az én versenyem, de annyira bíztam a csodában, hogy a nevezésemet már csak április végén akartam visszamondani, akkor meg már nem lehetett. Szóval voltam én, aki hosszúban nem gondolkodhat, meg egy nevezés az UB-ra. Nem a legjobb kombó. A cél csütörtökön: futok 20-at.... vagy max 30-at. Aztán ez a szám óránként változott a 10 és 100 között. Az azért merész lett volna így utólag. Péntek este alakult ki a végső terv: Balatonfüred és 44,5 km. Annyiért már érdemes beszállni, de a lábam se lesz sokkal ergyább, mint most. I hope so! Izgalom este nem vo...
Megjegyzés küldése
További információk

Korinthosz.hu - 81 km

Amikor neveztem erre a versenyre, már megvolt az UTT-s nevezésem, így elég nagy dilemmát okozott, hogy be merjem-e vállalni 4 hétre az első igazi ultrámra a másodikat. Nézegettem a kiírást, hogy a verseny maga a Spartathlont igyekszik megidézni (246 km Athén - Spárta), hasonló hangulatot teremt .  Úgy döntöttem, mi történhet, a meg kell hmhmhm hát meg kell hmhmhm, szóval neveztem.  ;) A felkészülésem hasonlóan alapos volt, mint eddig (ez a mennyiség a szakkönyvek szerint kb. a félmaratonhoz lenne elég szűken) úgyhogy volt miért izgulni. Úgy gondoltam, itt az idő teljesen magamtól teljesen magamért futni. Nem volt csapat, se tábor, se biciklis kísérő, egyedül apukámékkal találkoztam kb. 10-15 kilométerenként.  Pénteken értünk le Szekszárdra (nem tudom kihagyni, de legalább 5 embernek, amikor mondtam, hogy hová megyek, teljesen máshogy folytatta volna a szót... a fantázia...  ;)   :D  ) és a hangulat már a megnyitón magával ragadott. Találkoztam néh...
Megjegyzés küldése
További információk